Hogyan használjunk esővízgyűjtő tartályt
Egy esővízgyűjtő rendszer esetében maga a tartály jelenti a költségvetés legnagyobb részét, és ez veti fel a legtöbb kérdést. A választást elsősorban az befolyásolja, hogy mire fogja használni ezt a vizet, milyen a telke, mekkora a tetőfelülete, és milyen a régiójában a csapadékmennyiség. Ha az esővízgyűjtő rendszer telepítését szakember végzi, és bizonyos szabályoknak megfelel (különösen az EN1717 szabvány betartásának), akkor adókedvezményre jogosult.
• Beton vagy PEHD esővízgyűjtő tartály?
Az esővízgyűjtő tartályokhoz kétféle fő anyagot használnak: betont és műanyagot.
– A nagysűrűségű polietilén (PEHD) esővízgyűjtő tartályok könnyűek, így könnyen szállíthatók és telepíthetők, ami csökkenti a munkadíjköltségeket. Könnyen karbantarthatók, és a PEHD kiváló ellenálló képességgel rendelkezik a deformációval szemben. Ennek ellenére ajánlott télen kiüríteni. Praktikus, megbízható és tartós – a polietilén esővízgyűjtő tartály okos választás.
– A beton esővízgyűjtő tartályok drágábbak, de nagy előnyük van erős szennyezettségnek kitett városi területeken, mivel a beton lúgos összetevői révén csökkenti a víz savasságát. A beton esővízgyűjtő tartályt télen nem kell kiüríteni.
A fenntartható fejlődés szemléletében a PEHD tartály és a beton gyűjtőtartály olyan berendezések, amelyek megfelelnek a vízfogyasztásuk környezeti hatására figyelő kertészek vagy zöldségtermesztők elvárásainak. Ezek az esővíztároló tartályok ugyanis nagy mennyiségű víz begyűjtését teszik lehetővé.
• Föld alatti vagy föld feletti esővízgyűjtő tartály?
Korlátozott vízigény és szűkös költségvetés esetén egy egyszerű, ereszcsatorna alá helyezett esővízgyűjtő is elegendő lehet. A vizet a tartályra szerelt csapon keresztül lehet kivenni. Ez ugyanakkor kevésbé esztétikus megoldás, és csak kültéri felhasználásra alkalmas.
Nagyobb léptékű esővízgyűjtő rendszerek esetén komolyan felmerül a kérdés: föld alatti vagy föld feletti esővízgyűjtő tartályt válasszunk. Ugyanaz a tartály többnyire elhelyezhető kültéren vagy pincében is. Egy már meglévő ház esetén sokszor egyszerűbb a tartályt szabadon hagyni. Új építkezésnél viszont célszerűbb a föld alá süllyeszteni. A földmunkák a talaj jellegétől függenek: árvízveszélyes területen vagy agyagos talajon betonplatformot kell építeni, és arra kell rögzíteni a tartályt.
A föld alá süllyesztett tartály, mivel fénytől védett helyen van, kevésbé hajlamos algák és baktériumok elszaporodására – ez igaz az átlátszatlan föld feletti tartályokra is –, és kevésbé van kitéve a hőmérséklet-ingadozásoknak.
Ha az esővizet háztartási célra szánják, és nincs elég hely a kertben, akkor lehetőség van a tartály elhelyezésére egy száraz pincehelyiségben, például egy garázsban.
• Az esővízgyűjtő tartály űrtartalmának kiválasztása.
Az esővízgyűjtő tartály térfogatának meghatározásához 3 tényezőt kell figyelembe venni: a régió csapadékmennyiségét, a tetőfelület nagyságát és fedését, valamint a víz tervezett felhasználását.
A csapadékmennyiséget mm/m2-ben mérik. Az elvárásokkal ellentétben a tartályoknak délen nagyobbnak kell lenniük, mint északon, mivel ott ritkábban telnek fel, és lehetővé kell tenniük, hogy száraz időszakban is rendelkezésre álljon vízkészlet. A felhasználható esővíz mennyisége ettől a csapadékmennyiségtől, a tetőfelülettől és – a tetőfedés típusától függően, kisebb-nagyobb mértékben csökkentve – ezek együttesétől függ.
Szerényebb igényekhez, amelyek csak a kert öntözésére korlátozódnak, egy 1000 literes tartály is elegendő. Ha a vizet kültéren és beltéren is szeretnék használni, akkor egy 5000 literes esővízgyűjtő tartályt érdemes választani. Egy vécéöblítés ugyanis már önmagában 8000 liter/év/fő vizet fogyaszt



